1.A jó minőségű alapanyag. Ezért használunk a tésztához kizárólag Olaszországból származó alapanyagokat. Liszt, élesztő, olívaolaj. Természetesen a feltétek is csak kiváló minőségű alapanyagok.

2. A recept. Mi a vékonytésztás pizzában hiszünk, hosszú kelesztési idővel, kézzel nyújtva.

3. A fatüzeléses kemence. A fatüzelés füstjét semmi nem tudja pótolni egy étel ízében.

Már az ókori etruszkok is készítettek lapos, vékony és kerek kenyereket. A reneszánsz idején a pizza volt a “szegények tányérja”, amelyet az étkezés végén elfogyasztottak. A pizza neve: eredetileg különféle, kelt tészta alapú ételeket jelentett, valószínűleg a pinza szóból ered, mely a latin pincere (összegyúrni) szóból származik. Amikor a paradicsom megérkezett Amerikából, az ételek is változatosabbak lettek vele. Margherita di Savoia királynő nevéhez kötődik a pizza történetének következő fejezete. A királyné 1899-ben egy nápolyi nyaralás alkalmával ki akarta próbálni a pizzát, így Raffaele Esposito, híres nápolyi pizzakészítő elkészített számára 3 féle pizzát, amelyek közül az, amely a királynénak leginkább ízlett, később a Pizza Margherita nevet kapta. A pizza három színű összetevőket tartalmaz, vagyis : a piros paradicsom, a fehér mozzarella és a zöld bazsalikom adják eme híres pizza jól ismert színeit éppúgy, mint az olasz trikolort.

Ahány ház, annyiféle pizza. Még Olaszország egyes régiói között is különbségek vannak a pizza elkészítésének módjában. Egyes helyeken a vastagtésztás változat a kedveltebb, amelynek tésztája puha és magasra kel meg a kelesztés és sütés alatt, míg más helyeken a vékony tésztából készült változatot illetik a “valódi pizza” névvel.